Az ismert rádióműsor címét vettem kölcsön a bejegyzésemhez. Részben mert apróhirdetés az írásom apropója, másrészt, mert amiről írok azt hiszem az is Magyarország apróban. Meghirdettük az óminózus lakást. Kik jelentkeztek? Többen telefonáltak, a lakás szőröstől-bőröstől havi 60-65 ezer ft-ban lenne. Sokallják a központi fűtés miatti magas költséget. Erre mondta a gázas lakásban lakó ismerősöm, ne higgyem, hogy az annyival olcsóbb. Legfeljebb a kiadások másként oszlanak meg.
Aki eljött megnézni: külföldről, menekült státusból hazatért kisebbségi család. Ragyogó, tiszta megjelenés, ruházat. A mese sántít. Mert az ember már érdeklődik munka, lakásfenntartás, miért költöznek, honnan költöznek stb. Aki egyszer megégette a kezét, ugyebár az már óvatos....Gyors telefon cigány barátnőmnek. Más a mese, s más a valóság. Nehogy bárki fajgyűlölőnek gondoljon. Mindig az embert nézem magyarban, kisebbségiben. Barátnőm is közülük került ki (utóbbbiak). Minden megbecsülésem, elismerésem az övé!
Aztán újabb érdeklődők, már akik odaértek, mert többen, TÖBBEN ígérik magukat, meg sem érkeznek, telefont ekkorra pedig már nem ismerik.... Kiélt arcú nő, szemlátomást fiatalabb barátjával, közös pici baba. Ők kivennék, de valami nem stimmel. Gyors érdeklődő telefon, rámerősítenek.
Újabb lakásmegtekintők: de. 10 óra. A férfi úgy néz ki, mint aki éppen kiesett a szalmakazalból. Dől belőle az alkoholszag. Nagyon szeretnék a lakást, mi nagyon nem szeretnénk őket. Magyarázzam, magyarázzak erről bármit is?
Hát így állunk az apróhirdetés megjelénese utáni egy nappal. Mennyire általánosítható a kép? Akik láthatóan szociálisan ennyire hátrányos helyzetűek, hogy tudnák fizetni az albérletet? Vagy egy időre meghúzódnak, míg innen is ki nem dobják őket? Ha lakást keresek legalább a megjelenésemre, az első benyomásra adjak! Vagy ez eszükbe sem jut? Aztán mikor beszélgetünk, elmondják szóba sem állnak velük, igérgetnek nekik, oda sem mennek a lakáshoz a tulajdonosok, hiába várnak rájuk a ház előtt. (Vagy odamentek, de látva amit kell, meg sem szólították őket. S a mi múltkori lakáskiadásunk tapasztalait leszűrve: nekik volt igazuk?)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.