Mit is írhatnék e szomorkás, szeles, őszi délutánon? Beszéljenek helyettem a wakák és a fotóim! Mert szeretem az őszt minden hidegsége, szomorúsága ellenére. A színei, az illatai, ízei mindig megfognak. Ha választanom kell évszakot - hiába az elmúlás az őszé- nekem akkor is Ő kell!
Gjókó: Holdfényes éjjel...
Holdfényes éjjel
a fenyő ágai közt
tétován, lassan
sűrű lesz a hideg köd -
őszi szél űzi, hajtja.
Rjokan: Elült a szél is
Elült a szél is,
a virágok lehulltak;
madarak szólnak -
a hegy sötétbe bújik.
A zen ereje: csoda.
Hendzsó Sodzsó: Felhőnézők
Mennyek szelei!
kik felhők közé ösvényt
fúttok: ne gyertek!
Ó, hadd nézzük még szűzi
formáit fellegeknek!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.